A diabéteszes neuropáthia

A perifériás idegek szállítják az információt a különböző − a bőrben, izmokban, ízületekben és egyéb szövetekben elhelyezkedő − receptorokból a központi idegrendszerbe, azaz a gerincvelőbe, illetve az agyba. Így informálják a központot a szervezet aktuális állapotáról, helyzetéről, működéséről. Másfelől ezek az idegek viszik az információt a központból a különböző szervekhez, szövetekhez, ezáltal szabályozva azok működését. A perifériás idegekben együtt futnak az érző, a motoros (mozgást szabályzó) és a vegetatív (szívműködést, légzést, bélműködést stb. szabályozó) idegrostok. Így érthető, hogy a perifériás idegek károsodása általában mindhárom funkció kiesését jelenti. Igen ritka, hogy önállóan károsodik valamelyik funkció.

Miért alakul ki a diabéteszes neuropathia?

A magas vércukorszint az összes neuropathia kb. egyharmadáért felelős. A cukorbetegek mintegy 10%-ánál a neuropathia  vezet a cukorbetegség felismeréséhez.

A diabéteszes neuropathia kialakulásáért több tényező együttesen tehető felelőssé.  Egyrészt a magas vércukorszint károsítja az idegrostokat ellátó ereket, s ez az idegrostok oxigénhiányát okozza, másrészről károsítja az idegszövet anyagcseréjét is. A két folyamat együttesen kezdetben az ideg burkának, majd magának az idegrostnak a  pusztulásához vezet. A tünetek fokozatosan rosszabbodnak, súlyosságuk a cukorbetegség fennállási idejével, illetve a vércukorszinttel van összefüggésben.

A diabéteszes neuropathia típusai és tünetei

Az esetek döntő többségében a tünetek az alsó végtagokon jelentkeznek zsibbadás formájában, mely elsősorban a lábfejet és a lábszárat érinti. Sokszor azonban a felső végtagok is érintettek, elsősorban a kéz illetve az alkar. A tünetek a végtagokon szimmetrikusan „zokni vagy harisnyaszerű” illetve „kesztyűszerű” eloszlásban jelentkeznek. A tünetek kialakulására jellemző, hogy  hetek-hónapok alatt fokozatosan alakulnak ki és fokozatosan rosszabbodnak. A zsibbadást követően leggyakrabban égő, zsibbadó, szúró jellegű fájdalom jelenik meg, mely elsősorban éjszaka elviselhetetlen, a beteg ide-oda pakolgatja a lábát, a takaró érintését sem tudja elviselni. Előfordul, hogy a  fájdalom  csak érintésre alakul ki. A járkálás és hideg kedvező hatású a fájdalom mérséklésében. A későbbikben kiesnek az ínreflexek, járáskor a beteg bizonytalanságérzésről számol be, súlyosabb esetben csetlik-botlik, a tárgyak tapintás útján történő azonosítása kiesik. A hő- és fájdalomérző idegrostok károsodása miatt a beteg nem veszi észre a kisebb sérüléseket, ami fekély kialakulásához vezethet. A tünetek időnként aszimmetrikus formában is megjelenhetnek. A fájdalmas neuropathia férfiaknál gyakoribb. A fájdalom hirtelen alakul ki, égő, szúró, görcsös jellegű. Éjszaka ez a fájdalom is fokozódik. A járkálás és a hideg jó hatású. Általában a panaszok a vércukorszint rendezésével fokozatosan mérséklődnek, megszűnnek.

Ritkább esetben cukorbetegséghez társulva mononeuropathia (egyetlen ideg károsodása), radiculopathia (gerincvelőből kilépő ideggyök károsodása) is kialakulhat, melynek hátterében a cukorbetegség felismerése nehezebb. Bármely ideg illetve ideggyök érintett lehet; kezdetben az adott ideg területében zsibbadás, fájdalom jelenik meg, majd a motoros funkciók kiesése pl. a láb lógását, a kéz esését okozva.  Ezek hirtelen alakulnak ki, és általában javulnak. Ez a típus ugyancsak férfiaknál gyakoribb. Előfordulhat a medenceöv és a combizmok sorvadása a cukorbetegség szövődményeként. Ebben az esetben a fájdalom mellé az izmok sorvadása, izomrángások társulnak, a beteg járása nehezítetté válik. Általában kedvező kimenetelű, hónapok múlva javulás következhet be.

A vegetatív neuropathia  érintheti a szívet pl. heves szívdobogásérzést okozva; kialakulhat hirtelen felálláskor, lehajláskor jelentkező vérnyomásesés (ortostaticus hypotonia) szédülést, ájulást okozva; de felléphetnek különböző ritmuszavarok is. Ezen tünetek jelentkezése kedvezőtlen kimenetelhez, ritkán halálhoz vezethet. A gyomor-bélrendszer érintettsége nyelészavart, gyomorürülési zavart, hasmenést vagy székrekedést, epeürítési zavart okozhat. A húgyhólyag beidegzési zavar miatt vizelési nehezítettség jelentkezik, a beteg nem képes a vizeletét kiüríteni. Impotencia is kialakulhat. A verejték elválasztás is károsodhat, az alsóvégtagokon csökkenhet, bőrszárazságot, míg a test többi részén fokozódhat, izzadékonyságot  okozva. A mikrokeringés károsodása következtében az alsóvégtagok duzzadása, a bőrhőmérséklet emelkedése alakulhat ki.

A diabéteszes neuropathia diagnózisa és kezelése

A betegség felismerése elsősorban a klinikai tünetek alapján történik, melyet  a beteg vizsgálatakor észlelt érzéskiesés, vibrációérzés kiesése, zsibbadás, reflexeltérés, izomgyengeség, járászavar támaszt alá. Fontos a vércukorszint meghatározása. Emellett a neuropáthia  ENG (elektro-neurographias) vizsgálattal igazolható. Ha gyanú van szív illetve bélrendszeri érintettségre, akkor kardiológiai illetve belgyógyászati vizsgálat is szükséges. Néha nehéz egyéb betegségektől elkülöníteni, ilyenkor más vizsgáltra (pl. gerinc MRI vagy CT, érsebészeti vizsgálat) is szükség lehet. Terápiájában a legfontosabb a megfelelő vércukorszint beállítása. Ez megelőzi  a további szövődmények kialakulását, illetve a már meglevők súlyosbodását, néhány esetben javulást is eredményezhet. A diabéteszes neuropathia kóroki kezelésében jó hatásúak a lipidoldékony B-vitamin származékok és a képződő káros szabadgyökök ellen használatos antioxidánsok. Emellett tüneti kezelés alkalmazható a  fájdalom mérséklésére.